Környezetvédelmi tervezés

Beruházásoknál a tervezési, az építési és a megvalósulást követő üzemeltetési fázisokban tehát egyaránt visszatérő feladat egy-egy környezetvédelmi probléma megoldása. Ennek vonatkozásában hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy a környezetvédelmi jellegű beavatkozások — pl. zajárnyékoló fal telepítése, porleválasztó beépítése — utólagosan mindig nagyobb költséggel végezhetők el, mint előzetes tervezés alapján, a beruházás alapvető elemeként. De nem hanyagolható el az a szempont sem, hogy a környezetvédelmi követelmények „nem teljesülése” a működés megkezdésének akadálya is lehet.

Ezért a tervezés folyamatában a megelőzés elsődleges szerepet kap, vagyis előzetes vizsgálat, becslés vagy számítás alapján kell megmondanunk a várható környezeti hatás mértékét, a környezeti zajterhelést, a légszennyezést, a szennyvíz kibocsátás és a keletkező hulladékok adatait. Az előzetes vizsgálat eredményét felhasználva már tervezhető lesz a környezetvédelmi intézkedés vagy beavatkozás is, ami visszahat az elképzelt építményre.

A megelőzés elvét tekintve azonban válaszra vár egy, a tervezési munka valamennyi fázisával összefüggésben felmerülő kérés. Milyen mélységben és részletességgel szükséges a környezetvédelmi vizsgálatokat elvégezni, hogy a tervek adattartalma megfelelő legyen? Számolni kell a költség- és időtényezővel is, ami szintén befolyásolja egy-egy építés sikerességét vagy költséghatékonyságát. A feltett kérdésre úgy adhatunk választ, ha a tervezés folyamatát és a kapcsolódó környezetvédelmi vizsgálatokat ütemekre bontjuk. Ezt az elvet tükrözi az Európai Unió számos országában az elmúlt évtizedben megjelent törekvés is, azonban a mai napig hiányosságot jelent annak pontos megítélése, hogy a különböző szintű tervezési fázisokhoz milyen jellegű és részletességgel kidolgozott vizsgálatra van szükség, illetve milyen pontosságú adatot állítsunk elő. Ezt a fajta bizonytalansági tényezőt kezelnünk kell a tervezési folyamat egésze során akár a tervezési bizonytalanságok elkerülése, akár a beruházó és az érintett lakosság között kialakuló későbbi konfliktushelyzet megelőzése érdekében. A környezetvédelmi tervezésben fellelhető bizonytalanság áttekintéséhez nyújt segítséget az alábbi ábra.

Fontos hangsúlyozni, hogy eltérő tervezési fázisokban más-más a tervek tartalma, tehát eltér a környezetvédelmi adatok részletességével szemben támasztott igény is, ami többek között abból adódik, hogy pontos, vagy véglegesített építési-, gépész- és technológiai tervek csak az építési engedélyezési fázisban állnak rendelkezésre. Éppen ezért az elvi építési engedélyezési fázis szintje előtt arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a környezetvédelmi szempontból kizáró okokat feltárjuk, illetve a továbbtervezés és az építés környezetvédelmi feltételeit meghatározzuk.

Minderről bővebben tájékozódhat itt: http://eda.eme.ro/handle/10598/13978

Van még kérdésed?